2011. május 26., csütörtök

Csodás ötleteim egyike

Szombaton ballag az óvodából szívem csücske keresztlányom, vasárnap pedig - ettől függetlenül - hatalmas családi buli lesz a tanyán. Körmöspálcáson, innen olyan 280 kilométerre.
A mai nap a következő akadályok gördültek az utazási terveink elé: a Pén kitört valami lázas-hasmenéses vírus, a Poji taknya a térdéig lóg (na jó, nem, mert szippantom, előbb a babáét, majd amikor már Ákos kiröhögte-kárörvendette magát a kaucsukcsecsemő baján, jön az ő orra, azon bezzeg ordít), valamint még egyáltalán nem biztos, hogy megérkezik postán az a kézzel készült tündérbaba, amit ballagási ajándékba lőttem, de végül is mindegy, ha úgysem tudunk odamenni, mert hígfosással azért elég rizikós felhajtani a sztrádára.
Most az a tervem, hogy holnapra csoda történik, és mindenki meggyógyul. Jobb ötletem nincs.

5 megjegyzés:

  1. Kívánom Nektek azt a csodát!


    ///Jó ideje követem az írásaidat, szeretem őket!

    Lehet, nem most kellett volna az első hozzászólásra sort kerítenem -10 után, rendszeresen rabul ejt a szentimentalizmus...///

    VálaszTörlés
  2. Tündérkeresztanyátok felsorakozik aztán majd meglátjuk...(a mi fiainknak még a taknya is egyszerre lóg?)

    VálaszTörlés
  3. Thea: köszi :).
    Girosz: ja, csak beszélni nem akarnak egyszerre :D.

    VálaszTörlés
  4. Az is rendeződik 3 éves korukra, minden 3 éves ugyanannyit beszél. (most meg már az én taknyom is térdig lóg)

    VálaszTörlés