2011. október 14., péntek

Előre dörzsölöm a tenyeremet

A minap a Poji észre vett egy lyukat a zoknimon. Rámutatott, és közölte: eltört.
És akkor nagyon röhögni kezdtem, mert eszembe jutott Borcsi, aki ennyi idős korában egyszer meglátta, hogy rászállt egy légy a kenyérre, és visítani kezdett: rálépeeeeeett!
Szóval ha így folytatja a Poji, alighanem az ő verbális humorán is jókat fogunk vihorászni. (Előre bocs, ha akkor is vihognánk, amikor szándéka szerint nem tréfál.)

2 megjegyzés:

  1. Addig örülj, míg csak a zoknidra mondja. :-) Nálunk a legnagyobb családi röhögés, ugyanezzel az egy szócskával akkor adódott, mikor a pont Pojikorú öcsém rányitott anyukámra a fürdőszobában. Fókuszálás a ritkán látott testrészre, döbbent fej, felvont szemöldök: eeeltört??? :-D

    VálaszTörlés