Megint egy kis scrapbook-féle

Egy kis cuki apróság, mert idén is lesz karácsony, jó, tudom, még nehéz elképzelni, de értsétek meg, már mindenhol kijött a karácsonyi kollekció, muszáj használni őket :D.

Erre találták ki a "kellemeset a hasznossal" szófordulatot

Voltunk 10 napot a Balatonnál, ez ilyen szállodatesztelés volt (szar meló, de ezt is el kell végeznie valakinek). Végigjártunk négy szállodát, a végére még a nap is kisütött. Mondjuk mi anélkül is megvoltunk, de így még jobb volt. Ha gyereketek van, menjetek Kehidakustányba a Family Resort-ba, az tényleg jó, mert van benti medence is, amiben egész nap elvannak a kölkek, és még úszni is megtanultak, és tényleg senkit se zavar, ha nyígnak, mert mindenkié nyíg, ha baja van, amúgy meg cukik voltak nagyon.
Ha meg le tudjátok passzolni a gyereket, akkor menjetek Hévízre a Majerik Hotelbe, ami tiszta békebeli vasúti hangulat, pihentettük a gyerekzsibongástól megfáradt idegeinket. Mondjuk addigra már elegünk is volt mind a négyünknek a nyaralásból, mentünk volna haza, hogy aztán másnap megint felkerekedjünk és elhúzzunk scrapbook táborba Tarjánba, de azt már tényleg gyerek nélkül. Röhög, alkot, eszik, ez volt a program.
Mondjuk két hét alatt a hatodik ágyat már egy kicsit sokalltam, meg a tizennegyedik tojásrántottát reggelire, de lehet, hogy nem kéne panaszkodnom inkább.

Sajnos most nem igazán tudok hosszas élménybeszámolót adni, mert a scraptáborban elkészítettem róla az albumot, amiben mindent leírtam, úgyhogy sajnos már nem feszít a közölhetnék (ami baj, mert a hévízi cikket még nem írtam meg, ugye ez a meló lényege, üdül, megír). Na, de majd megoldom.

Ezt is én csináltam

http://blog.noicsizma.hu/egyeb/shadow-box-doboz-csak-nem-ugy/

További steampunk cucc

És most, hogy Zenóbia elárulta a bounty pite receptjét, amiért nem lehetünk elég hálásak, és amely posztban a naplójáról is ír, én meg megmutatom a jegyzetfüzetemet, (amibe munka dolgokat írok, de) amit én csináltam.

Van leírás is, ha valaki kedvet kapna csinálni egy ilyesmit.

Csak szólok

Hogy ezt én csináltam. Meg ezt is.

Enci albuma

Ez pedig eddigi főművem, Az Album. Nagyon szerettem készíteni, egy shabby chic album egy igazi finom, fiatal hölgyről és a szeretteiről.

Na jó, akkor megmutatom

Tanév végi lapdömping, meghívók és köszönőkártyák. Én csináltam ám mindet.

Ezeket például Luca baba keresztelőjére

Ez valamelyik tanítónénié lesz

Az órát is bírom rajta, meg alatta a barna szöszmöszt, 

...de a steampunk szitakötő hődomborítva, szerintem verhetetlen

Ez meg itten sima fehér lapból készült, na jó, a háttér nem, de a páva meg a címkék igen

Ez meg az új domborító mappám műve

Ez is sima fehér rajzlapból lett, ilyenkor én ámulok a legjobban

Ez meg kérem zörög, a pausz mögött mindenféle flitterek meg izék vannak, cuki

Hát hirtelen ennyi, a többit már odaadtam valakinek.

A legújabb játékom

Kézi varrógép. (Háttérben a petrezselyem sziget).

Szóval ez egy kézi varrógép, amit nyilván a scrapbook oldalaimon fogok bevetni, mert a varrás az menő. A kézi varrógép az úgy viszonyul a rendes varrógéphez, mint a kézi habverő a kitchen aid-hez, egyfélét tud, és arra tökéletesen alkalmas, mondjuk ha nincs kedved installálni az überokos masinát, mert csak szét akarod csapatni a rántás gütymőit. Meg mert mondjuk marhára nem akarsz az életben soha kenyeret sütni, maradsz a rántás szétcsapatásnál. Máris imádom! 

Megérett a világ a pusztulásra

Vettem szaggatott vonal bélyegzőt. Nem is tudom, hogy lehettem meg eddig nélküle.

(na jó, más is volt a csomagban, ezt meg nem is láttam a képen)

Bringás album, satöbbi

Na jó, ha már semmi nincs, még egy recept sem, kaptok egy kis albumot. Én csináltam (naná!), és arról szól, hogy a nyáron Borcsi és Ákos is megtanult biciklizni rendesen, kétkerekűvel. Meg rollerezni is.
Minimál dizájn van ma. Egyébként két este alatt raktam össze, jó játék volt.

Ez itt a borító, senki se gondolta volna. 

Ezen a képen egyben látszik, hogy semmi különös

Szerencsére jó sok ilyen címke volt, úgyhogy lehetett magyarázni, mi van. Az utókornak.

És szerencsésen megérkeztünk az első fotós oldalhoz, itt éppen Borcsi mutatja be, hogy tud bringázni. A tanulás folyamatáról sajnos nem készült fotó, mert futottam mellette, bal kezemben egy félkész rongybabával, jobb kezemben meg Borcsi nyakával (jó fogás esett rajta hátulról).

A kommentkártyát miltonkapoccsal rögzítettem, ami lánykori nevén jancsiszög, úgyhogy kiforgatható a fotó alól. Magic.

Itt már kapunk egy kis Ákost is

Kihúzható kommentkártyák mind a két oldalon. Szöveg, magyarázat.

És ö, visszatolható

Ákos rollerezik, mert tud. Idő közben a markolatot persze lefejtette a rolleremről (igen, ezzel jártam dolgozni a Magyar Hírlapba annak idején, nem röhög), frankón össze lehetett csukni egy mozdulattal, amikor felszálltam vele a villamosra. 

Kétkeréken bandázók

És itt is kihúzható kommentkártyán mesélem el a sztorit.

Ez az album egyébként az éppen készülő 2013-as családi fotóalbumunk bringás melléklete. Na jó, mutatok az albumból még egy képet, amit kajáltak nagyon a scrapper társak, de most már aztán elég legyen.

Profisodunk, profisodunk???

Kedves Feleim, ma megkaptam az első fizetős megrendelést egy scrapbook elkészítésére, esküvői ajándék lesz a menyasszonynak a testvérétől. 

Bár ha jobban belegondolok, inkább az első olyan pénzes megrendelés ez, amit el is fogadok, mert az ezelőttieket passzoltam, ááá, nem vagyok én olyan jó még. Mondjuk egy pillanatra most is felmerült, hogy miért nem a kedves megrendelő készíti el a testvére ajándékát, végül is rajztanár, meg van áldva vizuálisan, biztos gyorsan belejönne. De aztán rájöttem, hogy nézd már, ha egy rajztanárnak tetszenek az albumaim, és rendelést ad, hát, akkor biztos nagyon ügyes vagyok.Csak nehéz így gondolni az embernek a játékára. A legózásért se adnak pénzt sosem, meg a fogócskáért sem.

Szóval izgi. És még jókor is jön, mert addigra pont megszűnik az egyik munkám, és felszabadul egy csomó időm. Alighanem ennek így köllött lennie. 

Majd biztos megmutatom, ha készen lesz. Május végén gyertek vissza megnézni.  

A fogyókúrám meg úgy áll, hogy mínusz 6 kilogramm.

És a legújabb játékom

Nos, hát csuda egy hétvégénk volt, elzarándokoltunk az esztergomi scrapperparadicsomba, a Krokiba. Ez egy szuper scrapbook klub volt, és nagyon kíváncsi voltam, mert én még soha nem voltam olyan helyen, ahol meg lehet nézni, meg lehet fogni az ilyen scrapbook-os cuccokat, mindig csak webshop-ból vásárolok. Jó, tök sok cuccom van már, igen profik, és eléggé el tudom képzelni, hogy mi hogy néz ki, de akkor is, ilyen mennyiségben én még soha. Szóval mint amikor egy filmrajongó elmehet egy forgatásra, olyan ez.

És mivel Kroki amúgy a Sizzix hivatalos magyarországi márkaképviselete, a délutáni program az volt, hogy mindenki vághatott a vágógépekkel, és minden felbontott vágósablont lehetett használni, és Kroki Mariann egy csomó papírt is adott, szóval ez meg már olyan, mint amikor a Trónok harca rajongó elmehet a Trónok harca forgatásra, és be is állhat, mondjuk a Jaime Lannister csajának fegyverhordozójának a szerepébe, vagy valami.

Na de tovább is van, mert hogy én oda úgy mentem, hogy veszek is egy ilyen vágógépet, mert valamirevaló scrapper nem lehet meg vágógép nélkül, úgyhogy mostantól az enyém egy csoda Sizzix masina, itt lakik a scrapbookos kincses komódomon. Imádom.

És akkor egy fotó a klubról, körülöttem a sok scrapbook papír, előttem a Sizzix-em, mellettem meg büszkeségünk, Erika barátnőm. Ja, a képen én vagyok az, aki sötétkék fölsőben áll.

                                        (A fotót a klub vezetője, Hámos Bea készítette)

Ez nem reklámpost. Ez egy lelkesedős post.