2012. január 5., csütörtök

Újabb kindlés poszt, köszönettel

Most úgy vagyok a Kindlével, mint amikor az ember megismerkedik, és randizgat egy szimpatikus fiatalemberrel, aztán az mond vagy tesz valamit, amitől egy pillanat alatt fülig szerelmes leszek belé*. Kaptam angol-magyar szótárt a Kindlére. Azóta nem tudok másra gondolni, csak a Kindlére**.
Nem akartam elhinni, úgy működik a szótár, hogy rámegyek a szóra, és buborékban felugrik a jelentése. Igaz, a Nagy Szótanulást ez a megoldás nem segíti, ki is mutatták már, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni azokat az információkat, amiket könnyen elő tudunk varázsolni***, hát így vagyok én azóta az angol szavakkal is. De nem baj, mert a folyamatos olvasást viszont biztosítja Szótár Haver, valamint kiegészítésként letöltöttem egy szótár alkalmazást a mobilomra is, úgyhogy ha nap közben, mondjuk a postán várakozás közben eszembe jut egy szó, aminek nem tudom a jelentését, gyorsan megnézem a telefonomon, és megtanulom.  Vagy nem.

Ja, és nem kellett hozzá sem magyar karakterkészletet letölteni, sem hekkelni.

Most pedig megyek, és kipróbálom, hogy belefér-e egy DVD tokba, mert ez már nem állapot, hogy minden pillanatban rettegek érte, nehogy valami baja essen. A Kindlének.

* igen, pontosan emlékszem, hogy a Pénél melyik volt az a pillanat.
** ugye milyen gyorsan megmagyarosodott a ragozása? Mint a médiák.
*** ti például hány telefonszámot tudtok fejből, amióta van mobil, és abba vannak elmentve? Én kettőt. Azelőtt legalább harmincat.

4 megjegyzés: