Aki lát engem a Facebook-on, az nagyjából tudja, hogy a Trónok harcán és a kertemen kívül mostanában lelkesen figyelemmel kísérem az aktuális "Magyarok a világ nyolcezresein" expedíciót, vagyis amint Erőss Zsolték az Annapurna meghódítására törnek.
Egyrészt szerintem tényleg egészen döbbenetes az Erőss Zsolt megszállottsága, (Földes András, a blog szerzője szerint: életigenlése), amivel annak idején, egy ilyen durva mászós baleset után azt mondta, hogy választhat, hogy marad egy örökké fájó, használhatatlan lába, vagy nyissz, és akkor spéci műlábbal mászhat tovább; az utóbbit választotta, és nocsak, tényleg mászik, nyolcezer méteresnél magasabb hegyeket.
De hát az én lelkesedésemet mégiscsak a Földes András beszámolói horgasztották fel. Egyébként vagy tíz évvel ezelőtt a csajával közösen albéreltünk a Károly körúton, és ha András is ott volt, akkor biztos, hogy marha jó buli kerekedett, szakadtunk a röhögéstől. Ők már akkor is másztak, bár akkor még nem gondoltam volna, hogy ilyen komolyra fordul majd. Na nem úúúúúgy mászik, ahogy Erőss Zsolt, arról szó sem volt, hogy az András is feljut a csúcsra, de mondjuk valameddig velük megy, és ír. Én meg olvasok és lelkesedek.
Ma pedig jött a hír*, hogy a csapat egyik tagja, Horváth Tibor meghalt, elsodorta egy lavina. Nem keresik, semmi remény az életben maradásra, és a derékig érő hóban arra sem, hogy a holttestét megtalálják. De ha meg is találnák, lehozni lehetetlen.
Azóta itthon gyászhangulat van. Ezek az emberek a barátaimmá váltak, míg az expedíció blogját olvastam.
Aztán megy itt párhuzamosan a szájkarate az egri szdsz-es zsidózásról, amint a nagyhatalmú sündisznócskák a nagy hasuk mögül a biztonságos melegben beszólogatnak, és basszus, ezt emberek komolyan veszik. Teljesítmény. Sértés. Lázban tartja a közvéleményt. Húha.
Miközben vannak emberek, akik derékig érő hóban, hétezer méteres magasságban olyan fizikai teljesítményt visznek véghez, amit én mondjuk még elképzelni sem tudok, ezek az egri hülyék meg kb. az autójukig is elektromos biciklivel mennek, csak a szájuk jár, és arra a bravúrra képesek, hogy sértegessenek valakit. Szerencsétlenek. Mások meg hogy foglalkozzanak vele. Hülyék.
Horváth Tibor megpróbált egy nagyszerű dolgot. Szerintem aki odamegy a Himalájára, az tudja, hogy ez is benne van a pakliban, hogy meghal. Szerintem számolnak vele. Szerintem aki odamegy, és út közben meghal, azt nem kell sajnálni, hanem tisztelni kell.
* durván brékinges hír volt, sms-ben kaptam valami hivatalos forrásból még az Index cikke előtt, de még mindig nem tudom, hogy kitől, és miért.
Függetlenül attól, mi történik a Himalájában, akkor sem normális/elfogadható, hogy egy városi közgyűlésen téma legyen, hogy vki zsidó, cigány/roma, székely, sváb, román, tót, kun, bunyevác vagy hottentotta, és ez alapján ítéljék meg a dolgait. Szerintem.
VálaszTörlésNem. Tényleg hülyeség ezzel foglalkozni. Csak nem jut eszükbe értelmesebb dolog.
VálaszTörlésAkinek nem jut eszébe értelmesebb dolog, az nem való egy városi közgyűlésbe. És szerintem bizony "civilként" kell vele foglalkozni, mert különben azt hiszik, jól teszik a dolgukat, hogy egyáltalán, tehetik így. Egy normális világban nem.
VálaszTörlésA Himalája megmászóit nagyon tisztelem, figyelem is őket - bár létezik az elhivatottságnak olyan foka, ami számomra már nem érthető, de ez is a világ gyönyörű sokféleségét mutatja.
Oké, nem sajnálom, tisztelem, de azért erősen remélem, hogy a híradásokban azért nincs sok szó a családjáról, mert nem is volt neki... Az emberi teljesítményt, ami egy-egy ilyen mászáshoz szükséges, maximálisan elismerem. De másfelől meg néha nagyon nehéz megértenem a megszállottságnak ezt a szintjét. Az elhunyt fiatalemberről nem tudok semmit. E.Zs.-tal és a családjával viszont történetesen egy szállodában laktunk az idei síelésünkön, és megismerkedtem a feleségével meg a gyerekeivel. És tudom, hogy kispolgári vagyok, meg földhöz ragadt, de míg olvastam a blog eddigi bejegyzéseit(mert érdekelni persze érdekel :-)) valahogy mindig az volt bennem, hogy úgy odaállnék Zsolt elé és megmondanám neki, hogy ember, bizonyítottál már eleget, nagy vagy, erős vagy, rettenthetetlen vagy, de most már légyszíves menj szépen haza a szép feleségedhez, a tündéri kislányodhoz, a párhónapos(!) kisfiadhoz, fogd meg a kezüket, és maradj velük. Valahogy nem esett jól elképzelnem, hogy az is benne van a pakliban, hogy az a két helyes kisgyerek árván nő fel - és őket nem kérdezte senki, hogy támogatják-e az apjuk ambícióit. (Mert Hilda egyébként gondolom abszolút nem így gondolkodik erről, mint én, ő is hegymászó, ő nyilván érti, hogy mi hajtja a férjét újabb kihívások felé, de ettől még nagyon nehéz lehet neki is.)
VálaszTörlésBocs, hosszú voltam, csak kikívánkozott.
Ezen én is elgondolkoztam, és ha választanom kéne, biztos nem az ő felesége szeretnék lenni, hanem a Szemerédy Endréé :))). Az ő teljesítményébe ugyanúgy szerelmes tudok lenni ugyanis, viszont klasszisokkal veszélytelenebb. A diszkrét matematikában ugye nincs lavina? :DDD
TörlésKomolyra fordítva, teljesen egyetértek.
Jaj, a Szemerédy egy nagyon édes pasasnak tűnt a riport alapján, amit olvastam vele. :-) Igen, az határozottan biztonságosabb szenvedélynek tűnik, bár elviselni azt se lehet mindig könnyű. :-D
VálaszTörlés