Éreztem már magam
Titának is,
Gaby Solisnak, meg
Francisconak, de tegnap, amikor felmásztam a víz fölé majdnem vízszintesen benyúló fűzfa törzsén, és elhelyezkedtem az egyik ágon párduc pózban, akkor kimondhatatlanul Maugli voltam. Vagy Bagira, ahogy vesszük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése