Engem egyébként eléggé fel tud baszni agyilag, hogy azt, hogy "Előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem jutott pénz megvásárolni az alapvető élelmiszereket" úgy fordítják, hogy "a gyermekek fele éhezik".
Nem. Ez azt jelenti, hogy előfordult, hogy kényszerűen ki kellett hagyni a heti betevő teszkózást, és az otthoni készletekből kellett feltalálnia magát a háziasszonynak.
Vannak Magyarországon gyerekek, nem is kevesen, akik éheznek. De az ő családjukban nem "előfordult", hogy nem tudták megvenni az alapvető élelmiszereket, hanem rendszeresen és iszonyatosan nagy fejtörést okoz, hogy mi kerüljön az asztalra.
Ne tévesszük már össze a "ma nincs csokis keksz"-et a "hátha van még egy kanál zsír meg liszt a kamrában"-nal!
Azt hittem az ilyen technikákat direkt tanítják az újságíró iskolákban demagóg stílusgyakorlatok címszó alatt, vagy valami hasonló. :-P (Lacival szoktunk ilyennel szórakozni, hogy egyes történésekből miként lehetne blikk címoldalt csinálni. Valaki ismer valakit, aki lehet, hogy úgy látta, hogy elvitt onnan valamit, ---> Lopáson kapták a sztárt? (Kérdezni ugyebár bármit lehet...) Vagy: Az oroszlán kidugta egyik mellső mancsát a ketrecből ----> Életveszély az állatkertben!) A fenti hangulatkeltés pedig kifejezetten általános újságírói berkekben, én úgy látom sajnos - a jelenlévők természetesen mindig kivételt képeznek. ;-) Csak az a szomorú, hogy az ilyenekkel épp a valódi éhezők éhezését bagatellizálják.
VálaszTörlésÁ, nem tanítják, legalább is a mi időnkben még nem tanították, nekem még mindig meggyűlik a bajom néha a címadással. Ezt a klikkgyárak fejlesztették ki, alighanem a kiadó idénye szerint - értsd: reklámbevétel - fejlesztik ki. De attól még kurva idegesítő. Ahogy mondod, ezzel sokszor iszonyatos kárt okozva.
VálaszTörlés