A tavaszi munkákkal kapcsolatban

Ha ma délutánig valaki megkérdezte volna, hogy mi van a kertemben, azt hümmögtem volna, hogy háááát... többnyire víz, de mostanra ez a helyzet megváltozott, mert vetettem, főleg a lelkiismeretem megnyugtatása végett. Meg mert majd szüretelhetünk decemberben, bár inkább semmi se érik be, ha áprilisban még nincs a földben a mag.
Először is béreltem egy rizsvető gépet. Na jó, csak vicceltem, gumicsizmát húztam. Oké, ez sem igaz, mert nincs, (pedig de kéne egy szartaposó, meg egy talicska) megtette a túrabakancs is, végülis vízálló, és nekiláttam a földmunkának. Én esküszöm, hogy elterveztem, idén nem fárasztom szegény Petrezselyemsziget olvasókat a kertemmel, de most akkor miről írjak? Olvasva a scrapbook sem érdekesebb.
Na szóval bemelegítésnek az előrelátón összegyűjtött joghurtos dobozokba elvetettem a tavaly összegyűjtött paprika- és paradicsommagokat, idén ilyet nem veszünk, mert nem volt a teszkóban amikor próbáltam. Mondtam már, hogy kiváló minőséget forgalmaznak? Garafarm, ellenben az aldis cuccok közül nem kel ki semmi, és még a rózsatövek is bekrepáltak mind. Ma viszont véletlenül belehasítottam a kapával a betakart teszkós rózsatőbe, és láss csodát, zöld. Gyorsan vissza is takartam, meg ne fagyjon nekem. Szóval paradicsom- és paprikamagot tettem el a tavalyi termésből ill, piacon vásárolt kápiából, jó lesz az nagyon, remélem, nem valami hibrid volt, és betettem az egészet a házba, hadd keljenek a drágák kifelé.
Aztán mint aki jól végezte dolgát, elvetettem a répa, madársaláta, retek és petrezselyem magokat is. Ezzel gyakorlatilag el is fogyott elöl a helyem, mert nagyon fifikásan azt találtam ki, hogy ide a ház elé vetem azokat a cuccokat, amiket a leggyakrabban használok, csak kilépek a szolgálati ajtón (konyha felől), és kihúzom a répát a földből, már mehet is a levesbe. Na jó, előtte megpucolom.
Úgyhogy el is zarándokoltam hátra a kert végébe, ahová ősszel az epreskertet telepítettem, de azért még maradt szabad föld is, a talaj viszont gyanúsan cuppogott. Bizony, a mélyebben fekvő részekre még nem nagyon lehet rámenni, ennek ellenére én keményen elvetettem a spenótot, biztos a kerítés tövéből még elfolyt a víz az árokba, nem süllyedtem el végül is térdig, csak bokáig, meg a föld is kilátszott a víz alól. Úgyhogy végül is nincs nagy baj, csak másodfokú még a belvízvédelmi készültség, ami azt jelenti, hogy izgulni kell. Ha elsőfokúra komolyodik a helyzet, akkor nem tudom, mit kell csinálni. Aztán békésen kigyomláltam a hagymát meg a rukkolát, meditatív nagyon, majd bejöttem, és a friss levegőn végzett könnyű fizikai munka jutalmaként megettem vacsorára egy fél rénszarvast. Úgy is nézek ki.
Ablakmosás bezzeg nem volt egy éve, mert azt mondták, eső lesz.