2016. január 30., szombat

Mindig a vége a legnehezebb

A múlt hét úgy nézett ki, hogy egyszerre megbetegedett mind a két gyerek, durva takonykór, egy hétig nincs ovi, négy napig nincs isi. Ilyenkor például különösen hatékonyan tudok cikket írni itthon, nyilván.
Szerdán meg megszállt minket egy forgatócsoport, mert indul a Pé Indiegogo kampánya, majd arról is mesélek, szóval vártam a jövő hetet, mint a messiást.
Aztán pénteken megtudtam, hogy hétfőn nincs iskola. Szívás.
Nem baj.
A hét közepén már szépen, szabályszerűen ment mindenki a dolgára, mire péntekre Ákos jól belázasodott. Most ilyen furcsa tüneteket produkál, még mindig lázas, hát, remélem, reggelre jobban lesz.
Ja, és a két ilyen gyerekláz között a Pé is elkapta a takonykórt, de már elmúlt.
Én még jól vagyok, de kezdik a végét járni a tartalékaim.
Wellnesshétvége, az kell nekem. De főleg nyár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése