2012. május 5., szombat

A munka frontjával kapcsolatban

Bizonyára elégedettek lehetnek a munkámmal a megbízóim, ugyanis meg akarják hosszabbítani a június végéig szóló szerződésünket.
Én a magam részéről persze örülök, mert hát mégiscsak sikerélmény, hogy öt év láblógatás után kapásból ekkora király vagyok a szakmában, és hát bírom én ezt a munkahelyet nagyon, de azért sokkal jobban bírtam volna, ha a véglegesítést inkább csak augusztus közepén döntik el, nem most mindjárt. Mert hát mi mégiscsak hetekig nyaralni akarunk abból a pénzből, amit fizetnek, és ez nem luxus, hanem alapszükséglet, mert nagyjából egy éve nem volt együtt a család négy napnál tovább, de a hétközi átlag napi 1, azaz egy óra, amit apával töltenek a gyerekek.
Nem beszélve arról, hogy nagyjából június 20-tól augusztus 12-ig, tehát kb. egész nyáron bölcsi- és oviszünet lesz. Ezt hogy oldom meg? Bizonyára sokat fognak lepkét üldözni anyám tanyáján, és csokibarnára sülnek, valamint kiöntik az összes ürgét a környéken a lyukából. Meglátjuk.
Az uram meg már eddig is ki akart venni a munkából, esküszöm, rosszabbul veszi az "anya dolgozik" akadályt, mint a gyerekek. Pedig vacsora most is van, a gyerekek meg ezelőtt is felfordították a lakást, mire hazajött, mi a különbség?

1 megjegyzés:

  1. Van különbség, mert most már nem ő az egyedüli családfenntartó, és ezt a ffiak nehezen viselik. Még ha csak minimális hozzájárulásról is van szó (nem beszélve a többet kereső feleségekről). Ez persze csak elmélet, Pé majd megcáfol, ha nem ez van mögötte.

    VálaszTörlés