Mától hivatalosan is tavaszt tartunk

Készen van a kertem idénre, legalább is ebben a házban, ami úgy néz ki, hogy valóban elszórtam egy marék rukkolamagot (az nekem mindig van, amikor a termés felmagzik, megvárom, míg kiszárad, és kicsépelem), ültettem négy sor borsót, úgyhogy biztos sok ilyen wokos borsóhüvelyt fogunk enni májusban :D, valamint szétültettem a fokhagymát, ami nem tudom, hogy létező fogalom-e, lényeg, hogy vagy három éve nem szedtem föl a szamóca közé ültetett 2 gerezd fokhagymát, így idén már ilyen bokrok nőttek, mert minden évben minden gerezd újra kihajt, és terem további gerezdeket, amik szintén kihajtanak, és így tovább. Na szóval ebből most lett egy csomó fokhagyma palántám, amiket szépet sorokba ültettem, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.
Mondtam én, hogy az önfenntartó kiskert híve vagyok, magot nem veszek, minek?

Mindazonáltal a lusta kertészet itt nem igazán jön össze, mivel itt kb. olyan szinten küzdelem fenntartani a tiszta földet, mintha a dzsungelben próbálkoznék, csak itt füves-gazos-tarackos udvar van, a kert meg nincs körbekerítve, úgyhogy amint leveszem róla egy percre a szemem, bekúszik a tarack meg a többi gaz. Ami mondjuk engem nem zavarna, de értékes területeket vesz el, ha nem vigyázok. Na most nem tudom, volt-e már dolgotok ilyen tarackos gyökerű cuccokkal, de nem egyszerű eset, kőkemény munka visszaszorítani. Na most az új házban ez a probléma már nem tételeződik, gondosan körbebetonozott kertem lesz (míg föl nem verem az egészet), tarack sehol, és remélem, meztelen csiga sem, szóval egy kiskapával röhögve karbantartható. Hátul azért van fű is egy kevés. 

Megjegyzem, tényleg tök vicces, hogy egész télen magától nőtt a kertben a rukkola, mivel a csépeléskor a magok önálló életre kelnek, és repülnek mindenfelé.