2011. augusztus 26., péntek

Répák, cumisüvegek, miegymás

E percben még mindig nem tudjuk, hogy felvették-e Ákost a bölcsődébe, de nem baj, mert majd hétfőn kiderül állítólag. Jobb későn, mint soha, és akkor még mindig lesz két napom felkészülni.
Sajnos egyelőre nincs B tervem arra az esetre, ha mégsem vennék fel, de azt hiszem, könyörögni fogok, vagy ilyesmi. Én egész egyszerűen megőrülök, ha még egy évet itthon kell dekkolnom, és ezt nyugodtan vehetik fenyegetésnek.
Mivel jó fej anyuka vagyok, nem írom le a mai nap mind a huszonnyolc agyvérzését, amiből ha jól számolom, huszonnégyet okozott Ákos, (kettőt Borcsi, kettőt pedig a származási családom), különben is, ki emlékszik már rájuk. Az viszont übercuki volt, hogy este a kertben guggolt Ákos a fű szélén, és elmélyülten csinált valamit, én meg sertepertéltem fel-alá, és már vagy az ötödik körömet róttam (céllal, nem vagyok elmebeteg, hogy csak úgy), a gyerek meg még mindig oda volt fagyva. Mit csinálhat ott ez a gyerek, mit talált? Hát basszus, kinyitotta a mélyhűtőt, kivette belőle az epres Carte d'Or-t, és azt majszolta nagy beleéléssel, kézzel, dobozból.
Valamint anyukám tanítgatni próbálta az r hangra, Ákoska, mondd, hogy rrrrépa!
- Rrrrrrrr! Ap!

Borcsi legújabb nyelvi leleménye pedig a "táncra roppantak" kifejezés, ami  gondolom a "táncot roptak"-ból ered, csak sokkal kifejezőbb.
Ja, és hát ma, khm, hát igen, szóval ma történt meg az is, hogy hát izé, elvettük tőle a cumisüvegét. Vagyis szétrágta benne a cumit, és közöltem, hogy nincs több, oldja meg másképp az elalvást így négy és fél évesen. Hát nem ment problémamentesen (ez volt az egyik agyvérzés), a származási családom, úgy is, mint anyukám és nővérem szemében viszont most legalább olyan gonosz és szívtelen vagyok, mintha minimum befalaztam volna a gyereket, pedig nem is. Bár lehet, hogy igazuk van, végül is nincs azzal semmi baj, amikor egy huszonegynéhány éves fiatal nő az első ágybéli szituáció után előkapja a cumisüvegét, hátat fordít a kissé megrökönyödött pasijának, és vidáman cuppogva elalszik, most mi van, így szoktam meg, na.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése