2013. március 19., kedd

Egyházunk háza tájával kapcsolatban

Nos, fölvették a Borcsit a körmöspálcási puccos iskola kiszemelt osztályába, ami tök jó, mert ebben az iskolában kétszeres túljelentkezés van, úgyhogy örülünk nagyon. Ez egy református fenntartású iskola, így aztán előrelátóan hittanra is járattam a gyereket az óvodában, ami nagyon tetszik neki. Nyilván azért, mert a Bibliában azért elég sok meseszerű fordulat van, és ezek a hittanító nénik ezeket elég jól elő is tudják adni, még gitároznak is hozzá néha. Gondolom, ebben a korban meg úgyis mindegy a gyereknek, hogy tündér, vagy angyal.
Ja, tényleg, elém is tolta ma a Borcsi egy rajzát, mutatta, hogy ez itt a templom, itt van rajta  két kereszt, rajta a megfeszített Jézus, a templom falán meg virágkoszorú, ezt Máriának rajzolta, ő is itt van, nézzem meg. Á, de szép, mondom. És ez itt egy angyal? - bökök a szárnyas alakra. Nem - válaszolja Borcsi, hanem a templomtündér.
De a nap poénja nem ez volt, hanem az, amikor Borcsi a fürdőkádban ülve megkérdezte tőlem, hogy ki az a Zsuzsánna. Én éppen a sminkemet mostam le a fejemről, visszakérdeztem, hogy milyen Zsuzsánna? Ki lehet az a Zsuzsánna? Hát - mondta Borcsi - amikor a Jézus ment a szamárháton, az emberek meg kiabáltak, hogy Zsuzsánna, Zsuzsánna! Na ez volt az a pillanat, amikor le kellett ülnöm a szennyesláda tetejére röhögni, majd amikor öt perc után képes voltam megszólalni, jeleztem, hogy hozsánna lesz az.
Úgyhogy ennek örömére, hogy Borcsika most már egészen biztosan iskolás lesz szeptembertől, méghozzá matek-angol tagozatos, rögtön meg is fürdött tök önállóan, megmosta a fogát, majd kiugrott a kádból, megtörölközött, és pizsamába bújt. Még pongyolát meg papucsot is húzott, sőt odahozta Ákos focis kiscipőjét is. Ezen az önállóságon felbuzdulva Ákos is gyorsan bemutatta ugyanezt a bravúrt, mi meg a Pével dobtuk a hátasokat, hogy nézd már, ezek a mi gyerekeink? Kizárt.
Úgyhogy most már csak az altatódalt kell elénekelniük saját maguknak, mi meg mehetünk is moziba, vagy akármi.
Ákos sorsa viszont elképlékenyedett, mert szétszedik a jó vegyes csoportot az oviban, amelyikbe most mind a ketten járnak, és átteszik őt jövőre egy fizikailag hikomat, és véleményem szerint mentálisan is kevéssé rátermett óvónéni csoportjába. Én jeleztem a vezetőnek, hogy ez nem fog menni, és mindkettejük érdekében találjunk ki valami más megoldást, mielőtt szétszedik egymást, mert Ákoshoz fizikum kell, meg határozottság, én meg abba nem fogok beletörődni, hogy ezek hiányában három éven át a sarokban álljon a gyerekem, mint egyetlen eszköz a nevelésére, de sajnos nem nagyon nyugtatott meg a válasz. Úgyhogy most becélozzuk a közeli, szintén református irányultságú óvodát. Arra számítunk, hogy étkezések előtt lesz ezen túl egy kis akiételtitaltadott, meg ilyesmi, de majdcsak kitalálunk valamit. Nem vagyunk egy kimondottan vallásos család ugyanis. És inkább ez, mint három év a sarokban.
Persze még az is lehet, hogy szeptemberig megkomolyodik a gyerek. Az viszont biztos, hogy a váltótárs óvónéni egy év múlva nyugdíjba megy, vagyis jövőre megint egy újabbat kapna az Ákos, ez meg azért már nekem is sok, bár sosem volt ellenemre egy kis változás.
Na, meglátjuk, lényeg a jó hír, hogy Borcsit felvették az iskolába.

2013. március 15., péntek

A megszólításokkal kapcsolatban II.

Meg még az is történt, hogy nem rég hirtelen négymillió alá csökkent a lakáshitelem, amiről az OTP levélben értesített, és alighanem ennek örömére a megszólításom Ügyfelünk helyett Kalib Úrhölgy lett.
Ha mondjuk pluszban lenne az OTP-ben ennyi pénzem, lehet hogy Ténsasszony lennék már.

2013. március 14., csütörtök

Borcsis-romantikus





Szerintem ez egy scrapper alapgyakorlat, virágos-romantikus oldal cuki kislánnyal, lehetőleg rózsaszínben. Erre gyűjtöm az anyagot és a tudást már két és fél hónapja.
Az alaptéma, bár szerintem eléggé látszik is, hogy készült most a hétvégén egy olyan fotó a Borcsiról, amin egészen úgy néz ki, mint egy másik, öt évvel ezelőtti fotón, cukin.  
Mivel végtelenül rendes vagyok, felsorolom, hogy miből van. Csupa puccos anyag: Victoria Gardens papírok, csipkepapír, kalitkás charm, gyöngytoll, szalag, használtam formalyukasztót, és egy csomó virágot a körmöspálcási kreatív boltból. A kis rózsaszíneket a saját kezemmel csináltam, közepükön gyöngytollal készült a bibe. Ja, és nyomdáztam is, a lepkét, meg alatta a virágot, fönt meg van egy kis dekortapasz azokból, amiket LD-től kaptam a hétvégén. Jó hobbi ez, bírom nagyon. 

2013. március 13., szerda

Szuperapu, valamint Borcsi és a béka





  Na jó, legyen a Búcsú is:



After party

És most pedig azt játsszuk, hogy levezetésnek konfettit szedegetünk. Az úgy volt ugyanis, hogy egy napig takarítottam, mert ugye szülinapot ünneplünk, és akkor belépett Buni, az unokaöcsém, és BULIIII! felkiáltással szétszórt egy köbméter gondosan kiformalyukasztott konfetti tulipánt, napocskát, virágot, miegymást a szőnyegre. Az oviban csinálták, direkt erre az alkalomra, köszi.
Akkor pedig, ha már így, rátettünk mi is egy lapáttal, és ez lett az asztaldísz is. A gyerekek közül is többen a formalyukasztózásban leltek konstruktív elfoglaltságot, így aztán vasárnap reggelre nagy mennyiségű kishajó, dinoszaurusz, helikopter, pillangó és egyéb formájú konfetti szaladgált a lakásban a vécétől a padlásig, és főképp a szőnyegek rojtjai között elbújva.
Én porszívóztam, tisztelt bíróság. Ennek ellenére még mindig szedegetjük az elő-előbukkanó konfettiket, és az a terv, hogy a lelkiismeretes szedegetés ellenére (vagyis direkt nem hagyunk ott egyet sem, legfeljebb lustaságból) még karácsonykor is találunk itt-ott, mert az aranyos és vicces dolog szerintünk.

2013. március 12., kedd

Az öregséggel kapcsolatban

Nos, mivel én egy előrelátó nő vagyok, aki mindig, minden eshetőségre fel van készülve, ma megcsináltam a túlélési tervet az aggkoromra. Tegnap ugyanis láttam egy ősöreg nénit a lányára támaszkodva botorkálni, és rájöttem, hogy basszus, az öregségben nem is az a rossz, hogy a test tönkre ment, hanem az, hogy mivel lassan úgyis mindennek vége, már nincsenek tervek, aminek előre örülhet az ember. Nincs mire várni, mert már csak egy dolog jön, a halál.
És akkor ma kitaláltam, hogy ez így nem mehet tovább, reménytelenül meghalni. Nekem kertem lesz idős koromban. Arra mindig képes leszek, hogy leszúrjam a görbe botomat a földbe, a lyukba meg beleejtsek egy tulipánhagymát. És akkor lehet neki örülni, hogy nem sokára kivirágzik a tulipánom. Vagy megérik a paradicsom. Vagy valami. Úgyhogy kiskertet minden öregnek, vagy legalább egy balkonládát!
Ha meg már erre sem leszek képes, remélem, lesz egy barátom, aki beadja a nagy mennyiségű morfint.

Borcsi 6

Egyébként a legjobban sikerült szülinapok egyike volt.

2013. március 5., kedd

Borcsi, a nagylány

Mindenképpen feljegyzendő, hogy ez az a nap, amikor kértem Borcsitól egy pohár vizet, és ő megérkezett egy bögre mézes teával. Még jó, hogy nem kiabáltam ki neki a konyhába úgy öt perc után, hogy mit csinál már, szomjan halok mindjárt.
Amúgy meg ma felvételizett az iskolába.
És volt már olyan nap is, amikor az ágyba hozta a reggelinket, vajas kenyér csirkesonkával. Azt hittem, megeszem, mármint a gyereket. Igaz, hogy még aludtunk, amikor megérkezett a tányérokkal, de ez egy cseppet sem zsugorítja az érdemeit.

2013. március 2., szombat

A mai pedig

És amikor ezzel készen lettem, akkor kimentünk a kertbe a napsütésbe, és felástam, amit felástam, és kigyomláltam az epret, és megfésültem a petrezselyem szigetet, meg ilyenek, szóval hivatalosan is tavasz van, hurrá, vetünk! Viszont így, hogy már a második évet kezdem, van rukkola (azt nem vetem újra, mert elszórta a magját), és kelbimbó meg hagyma a földben, és bújnak ki a nárciszok, jácintok és tulipánok, meg hajt a minirózsám, rügyezik a barackfa, nőnek a petrezselyem levelek, szóval jól állunk nagyon, pedig még nem is csináltunk semmit.
És végül is tulajdonképpen a kert nem is üti a scrapbook-ot, mert ragasztani úgyis este szoktam, ásni meg értelemszerűen nappal. Na szóval.


Ja, meg vettünk ma egy hifit is, mert a régi bekrepált így hét év után, nem nagyon játszott már le egy CD-t sem, pedig megvette nekem a Pé* az új Rutkai Borit.

*akinek most meg hipszter szemüvege van