2011. augusztus 8., hétfő

A tócsák meg csak gyűlnek

Nagyon úgy látszik, hogy megint igazam volt, amikor azt írtam, hogy a gyerek szobatisztaságán fáradozni az önsorsrontás csimborasszója. Szívatott a fiam, na, pedig én aztán tényleg rábíztam a dolgot, nem sürgetem, nem vegzálom, mondjuk néha kedvesen megkérdezem, hogy van-e kedve bilire ülni, de ha azt mondja, hogy nem, akkor huhh, ezt megúsztuk.
Nos, Ákos ma reggel úgy ébredt, hogy bibííííí, bibííííí. Ami bilit jelent, ez határozottan egy hasznos és új szava, (meg ott van még az ÉN, mint új szó, ez az "egyedül" szinonimája, és annyit jelent, hogy kezed elveszed onnan köcsög, vagy visítok). Ráültettem a gyereket a bilire, betömködtem a pöcsöt, nehogy mellémenjen, persze hiába. Ákos készségesen belemellépisilt, feltöröltem, majd próbáltam rá pelenkát adni, mert ez a gyerek, én nem tudom hol tárolja, biztos dupla hólyagja van, vagy valami, de akárhányszor képes belepisilni a bilibe, majd öt percen belül végighugyozni a lakást szőnyegestől, kanapéstól.
Na de ma új rezsimet talált ki, sőt még manőverezett is egyet az érdekében. Először is közölte, hogy nem kell pelenka, majd még fél óra múlva se eresztett sehová egy fia tócsát sem. Halleluja, lelkesen felrobogtam egy thomasos alsógatyáért, és ünnepélyesen ráhúztam a kis fokhagymaseggére. Új időszámítás kezdődik, fiam, akkor gatyát hordasz mától. Mondanom sem kell, a következő percben Thomas már nedves volt elöl, de sebaj, mert gyorsan ráültettem a gyereket a bilire, amit telepisilt, majd felrobogtam egy micimackós alsógatyáért, hogy újabb két percen belül ronggyá pisálja azt is.
Nos, a napom további része úgy alakult, (miközben egyébként a nővérem két gyerekére is én felügyeltem, illetve ebédet főztem), hogy vagy a bilin ülő Ákost szórakoztattam, vagy pisit töröltem a lakás különböző pontjairól, illetve pisis alsógatyát mostam, (változatosságnak meg a kertben nagy számban tenyésző, amúgy mérgező leánderek megtépázásáról próbáltam lebeszélni őket).
Aztán egyszer csak megelégeltem, hát hülye vagyok én? Két vállra fektettem a delikvenst, felcsatoltam rá a jó Pamperts-t, és rohadtul elégedett voltam magammal, ezt a problémát most megoldottuk elnapoltuk, és már éppen levetettem volna magamat a kanapéra, amikor észre vettem egy gyanús foltot a nővérem négyéves fiának a gatyáján. Kedvet kapott, na.
Töröl, átöltöztet, gatyát mos, király.
Hát ilyen szép nap volt ez a mai. És még örüljek, hogy nem kakit kent szét az én kisfiam a lakás különböző pontjain, valamint ne nyekeregjek, mert mennyivel rosszabb lenne, ha valamiért sürgős/fontos lenne a szobatisztaság, na akkor biztos nem ilyen kacarászva mesélném a sztorit. Szóval végül is még mindig aranyjó dolgom van nekem, tudom, de nem kell irigykedni, mert híztam másfél kilót.

1 megjegyzés:

  1. Muhaha 1-2 ilyen napot én is lenyomtam már idén, azóta nem erőlködünk :)(meg azért sem, mert hideg van :( )

    VálaszTörlés