A konyhabútor beszerelés vége felé, amikor már túl voltam az aznapra beosztott munkán (szombat), a hétvégi bevásárláson, némi takarításon, és úrrá lettem a szétbombázott lakás feletti pánikon, mert másnap vendégeink érkeznek, jajmilesz, és a házinéni is bekopogott, hogy rendezze a számlát (mármint az új konyhabútorét az asztalossal), megérkezett hozzánk Sopronból Masni, aki főleg Edgár, de leginkább Valér, bár Macskajancsi.
Edgár házi macska. Ifjú jószág, úgy hathetes, és fekete. Elvileg már nem szopik, de gyakorlatilag csak tejet hajlandó magához venni. Edgár olyan kicsi, hogy a gyerekek babakonyhájának az aszeszorájából kapja a tejet, mert még egy kávéscsészébe is belefulladna. Amúgy rendkívül stramm jószág, zokszó nélkül tűri, hogy Ákos emelgesse, lóbálja, és cibálja a fülét, Borcsi pedig látványosan imádja, és még akkor is csak bizonyos késleltetéssel eredt fedezékbe, amikor három kölök indult felé rohanva.Szokva van hozzá, háromgyerekes családtól kaptuk.
Edgár minket tart a szüleinek. Elég csak felé nyújtani a kezem, máris dorombol (Ákos szerint dorombozik), és hanyatt vágja magát, hogy simogassuk meg a hasát. Időnként azon kapom a Pét, hogy munka közben fél kézzel a macskával játszik, ami lelkesen harapdálja és paskolja a kezét.
Edgár elvileg nem jöhet be a házba. Gyakorlatilag a mellkasomon alszik éjjel (nincs súlya), a hűtő mögött sziesztázik, lepisilte a paplanomat, lerántott egy tál cseresznyét az asztalról a terítőnél fogva, és két nap alatt háromszor vörösödött be tőle a szemem valami éktelen viszketés közepette, alighanem allergiás vagyok rá.
Edgárral most úgy vagyunk, mint Lord Eddard Stark, aki nemcsak a gyerekeiért, hanem a birtoka összes lakójáért aggódott: bevállaltunk egy harmadik apróságot, akit a nap minden percében félteni kell a másik kettőtől (vö. járókában landoló fajátékok), holott imádják és rajonganak érte. Valamint még egy lény, akit folyamatosan korlátoznom kell, nem, nem jöhet fel az ágyra, hogy aztán tíz perc múlva már itt aludjon a hónom alatt.
Mondtam már, hogy szerintem egyáltalán nem normális, hogy a gyereknevelés kilencven százaléka abból áll, hogy meg kell tiltani dolgokat a gyereknek csak hogy be tudjon illeszkedni társadalomba? Pfúúúj.
jajj de jól esett minden sora, anyaként és macskásvénasszonyként egyaránt. Leginkább a szőrösállat ellenző anyuka rugalmassága... na meg az utolsó szívembőlszóló mondat a gyereknewvelésrül...
VálaszTörlésÉs Edgár :D
VálaszTörlésLegalább feketemacska? Méltó a boszorka névrokonához? :-D Lány?
VálaszTörlésEgyébként a 6 hetes macska az bizony vastagon szopik még, nem is lenne szabad elválasztani. Tehéntejből csak vizeset neki!
Há' persze, hogy fekete! Mondjuk van némi csíkszerűsége, de csak bizonyos fényben látszik. És fiú, de Borcsi ma hívott neki tündért, hogy változtassa lánnyá, úgyhogy folyamatban van szerinte.
VálaszTörlésHű, jó, hogy mondod a feles tejet, nem jutott volna eszembe, de már eszik macskakonzervet is, huh, megnyugodtam.
Viszont odafosott a teraszra a dög, még jó, hogy még van itthon popsitörlő kendő :D
Basszus, ahogy kino az egyik a pelenkabol maris beszerzel magadnak egy ujabb szobatiszta projectet.:)
VálaszTörlésÁ, ne is mondd! Egyébként szobatiszta, mindig a szoba egy helyére termel :).
VálaszTörlésna akkor oda kell tenni neki egy rossz tepsit, kis homokkal!
VálaszTörlésÓ, hát mi úri módon szarunk :D, vettem neki macskaalmot, ami összeáll, ahol belepisil, és azt ki lehet csomóban venni, úgyhogy nagyon takarékos, csak háromhetente kell cserélni. A házi macskákba bele van kódolva, hogy dobozba kell szarni? Honnan tudhatta, hogy az ott a macskavécé????
VálaszTörlésFotót, fotót!!!!
VálaszTörlésLesz az is.
VálaszTörlésEz egyébként nyilván telepátia, épp Sopronról írok (lassan küldetésem lesz a város további népszerűsítése, jó lóra tesz, aki velem írat Sopronról, mert a szavaimból rajongás árad :D), és sokat gondolok rád ezekben a percekben, valamint időnként pityergek egyet.