Amint átvágom a gordiuszi csomót

Szóval megvan az a kép, amikor a néni a mosógép tetejére helyezett lavórban mossa a ruhát? Hát ez lesz velem is holnap.

Interjút készítek a Híres Toxikológussal. Gondoltam, egy életem, egy halálom, odamegyek, és elbeszélgetünk. Hát nem egészen így lett, hanem közölte, hogy telefonos interjú lesz, fél órája van rá. Na most, mivel én lélekben még mindig egy riadtan pislogó kislány vagyok, ha valaki nagyon határozottan lép fel velem szemben, rábólintottam. Holott akkor még egyáltalán nem volt tervem arra nézve, hogy hogy a picsába fogom én felvenni amit mond. Interjúnál ugyanis nincs kamuzás, meg saját szavakkal elbeszélés, ott le kell írni, amit mond a delikvens és kész.

Megpróbáltam mindenféle appokat keresni a neten a telefonomra hangrögzítés céljára, fel is kínált és le is töltöttem párat. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy én a laptom használatával a neten megtalálom az appot, erre letöltés előtt megkérdezi, hogy melyik eszközömre szeretném telepíteni az alkalmazást, a telefonomra-e, vagy a tabletemre. Mert ő látja mind a kettőt. A helyes válasz megjelölése után, kattintásra valóban ott volt a telefonomon az alkalmazás, ami nem működik.

Mivel az Android, (de az IOs sem) egyáltalán nem támogatja, hanem inkább kémkedésnek minősíti a beszélgetések felvételét, az appok, amiket letöltöttem, (én esküszöm, hogy nincsenek nagy igényeim), gyakorlatilag használhatatlanok.

Úgyhogy ma délután, hosszas fejtörés után végül azt találtam ki, hogy a Samsung Galaxy telefonomról felhívom a Híres Toxikológust, majd kihangosítom a beszélgetést, és a hangszóróból kijövő hangot a kazettás diktafonom segítségével rögzítem. Szerintem bájos.