2015. december 30., szerda

A remény rabjai vagyunk

Találtunk egy nagyon szuper házat, tágas, van benne négyzetméter, meg elég szoba, hely gardrobnak, napfényes, udvarra néző konyha, két fürdőszoba, normális helyen van, és még az ára is baráti. Van vele mit csinálni, de hát ugye bárhová is költözik az ember, úgyis az az első, hogy leveri a csempéket és nyit/lefalaz néhány ajtót.

Szóval minden nagyon szuper, már álmodozunk róla, hogy hogyan fogjuk berendezni, ilyenek.

Csak egy gond van vele: még nem láttuk, csak a neten. Vagyis kívülről már igen, itt van az utca végében, csak két ünnep közt nem fogadnak érdeklődőket, sajnos.

5 megjegyzés:

  1. na, akkor most kell gyorsan még egy gyereket vállalni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát én ez alól már fel vagyok mentve, elmúltunk negyven, juhhéj :D

      Törlés
  2. Nem hergelni akarlak, de nekem nagyon riaszto ez az unnepek kozott nem fogadunk. Ha en tenyleg szivvel lelekkel el akarom adni az ingatlanomat akkor tolem johetnek barmikor, lehetove teszem. Nem lesz konnyu olyat venni aki igazan nem akar megvalni tole, csak a szukseg viszi ra oket. (valas, adossag) Good luck!

    VálaszTörlés
  3. Nem hergelni akarlak, de nekem nagyon riaszto ez az unnepek kozott nem fogadunk. Ha en tenyleg szivvel lelekkel el akarom adni az ingatlanomat akkor tolem johetnek barmikor, lehetove teszem. Nem lesz konnyu olyat venni aki igazan nem akar megvalni tole, csak a szukseg viszi ra oket. (valas, adossag) Good luck!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, nemrég műtötték a bácsit, szerintem ez elég ütős érv :)

      Törlés