2011. július 15., péntek

Az élet mostanában

Na, hát engem meg tegnap leelvontoztak, most erre mit mondjak? Köszi :). (Ez itt az első smiley a blogomban, úgy értem, az összes blogomban öt* év alatt (5db)).
Amúgy most az van, hogy a nővéremék elmentek kenutúrára, minek okán a gyerekeik nálunk vannak. A napunk úgy néz ki, hogy fél hat körül kelünk a hőség miatt. Azt ugye már a Germanus Gyula felesége is megírta, hogy Indiában, a nagy melegben így élnek, hajnalban megcsinálnak mindent, aztán nap közben behúzódnak a házba, és este lehet újra kimenni, az életünk egy Goa party, hehe. Mondjuk ezt a fél hatos kelést úgy kell érteni, hogy valamelyik gyerekünk átcsoszog, betelepszik az ágyunkba, én félálomban, a megfelelő gombok megnyomásával beindítom az estei X-Men nézés után gondosan bekészített kis vakondot, aztán tátott szájjal horkolok egészen hétig, és ebben csak néha zavarnak meg a térdkalácsomba/szegycsontomba/hallójáratomba becsapódó gyerektestrészek. Aztán a Pé meghozza a kávét/tejet/teát, ki mit szokott,és valójában ekkor kezdődik a nap. Toalett (bugyi, kis szoknya, melltartó vagy trikó, ilyenkor nem öltözünk rétegesen, meleg van), majd megkezdődik a maratoni reggeliztetés, aminek egyetlen közös pontja, hogy minden gyerek iszik tejet csodaszívószállal. Más közös pont nincs, ideértve az időpontot is, ugyanis mind máskor találja ki, hogy lenyomja azt a másfél falat kalácsot, de legalább is hosszas könyörgésemre megpróbálja, majd öt perc után feladja a harcot, hátrahagyva ötmillió hangyabolynak tíz évre elegendő morzsát. Fejenként. Addigra már minden gyerek fel van öltözve, úgyhogy lehet is levetkőzni, és kezdődhet a medence party az udvaron. Ilyenkor oson el valamelyik felnőtt a családból beszerző körútra, gyümölcs, szívószál, szalvéta, kávé, ezek fogynak mostanában, meg a sör. Aztán 11 körül beterelem őket, délig szétkapják a lakást, én szétröhögöm magam a kiszűrődő párbeszédeken, totál szürreál, majd hosszas könyörgés után kézmosás, ebéd. Két percen keresztül mindenki lázas táplálkozást színlel, majd látványosan elkezdik dörzsölni a szemüket, hogy ők már nagyon álmosak, ah, áldott fél hatos kelés! Aki meg nem akar aludni, azt megfenyegetem, hogy akkor nem jöhet délután fagyizós-játszóterezős kiruccanásra. Ez hat, fél órán belül csönd van, addig megtömöm a mosogatógépet és összeszedem a játékokat, és amikor már azt hiszem, hogy mindennel végeztem, söprögetés közben még innen-onnan előkerül egy fóka vagy egy Barbie paróka, esetleg egy játék bevásárlókosárba gondosan lefektetett és betakargatott flamingó, miegymás. Ébredés után uzsonnáztatok, ld. mint a reggeli, úgy délután ötig. Aztán összeterelem a bandát, akik persze már csurom vizesek, illetve homokosak, mert aki befejezte az evést, vagy legalább is lenyelte az aktuális falatot (bár igazából ez sem követelmény), már rég kilógott pancsolni a kertbe, vagy hintázni, vagy homokozni, vagy virágot szedni, esetleg levelibékát/pókot/hangyát bámulni, természetesen pucéran. Ja, egyébként 2-7 éves gyerekekről beszélünk, négy darabról, két fiú, két lány. Természetesen egy pillanatra se tudják befogni a kicsi szájukat, és egy pillanatra se unatkoznak. Pillanatnyilag a gyerekkoruk legboldogabb nyara díj várományosa a helyzet. Aztán megoldom, hogy mindenkin legyen megfelelő számú ruhadarab, és kihirdetem az egész napi logisztika végeredményét, hogy ki mivel jön fagyizni-játszóterezni. A járműparkot a következő szerszámok képezik: 2 db motor, egy kisebb és egy nagyobb. 1 db segédkerekes, rózsaszín kerékpár. 1 db roller. 1 db traktor 1db utánfutóval. 1 db hátulról tolható és irányítható bababicikli, ún Maciduda. 1 db háromkerekű bicikli. Más nincs, tekintve, hogy a tesómék járműveket nem csomagoltak a gyerekeknek. Autósülést viszont igen, így szégyenszemre ma már kocsival mentünk, de csak mert a Pé a mai nappal munkába lépett az új munkahelyén, egyedül meg nem biztos, hogy le tudtam volna vezényelni a karaván sikeres útját a cukrászdáig. Pedig milyen kedvesen mosolyogtak ránk az emberek!

Basszus, mennem kell, mi az in medias res ellentéte, amikor a befejezés olyan, hogy belevág a közepébe?

*bár valójában már hat éve, csak elfelejtettem, hogy megint eltelt egy év.

2 megjegyzés:

  1. :DDD Hogy mik vannak! Most már legalább tudom, hogy mitől ugrott meg tegnap (nálam is) a látogatószám. Az elvontságnak pedig örülj, legalább ki vagy emelve egy egyedi jelzővel. :D

    A többi 80%-a pontosan passzol ránk is.

    (Fel sem tűnt, hogy soha nem használsz smiley-t.)

    VálaszTörlés