Úgyhogy most petrezselyempesztós tészta lesz az ebéd. Sütőben megpirítok tíz deka törökmogyorót, lemorzsolom a héját. Fogom a kuttert, beleteszek ipari mennyiségű petrezselyemzöldet, öntök hozzá olívaolajat, vágok bele parmezánt, beleteszem a pirított törökmogyorót, sózom, borsozom, kutterelem. Ja, fokhagyma. Szedek is a kertből. Spagettin finom, ezzel várom az uram.
Az olaszok szerint állítólag az a jó nő, az a lány kel el legkorábban, aki a legtöbbféle pesztót tudja előállítani. Na most az elkelés vonalon én már érdektelen vagyok, de a jónőség az nem árt, bármerről is jöjjön a dicsőség. Ha nem lenne molytetves a karalábém, én annak a leveléből is tudnék pesztót csinálni (ki nem?)
Pic. Karalábé levél, molytetű:
Karalábé természetes szemszögből:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése